Termőföld öröklése

Submitted byadmin on2024. 09. 04., sze - 19:39
Termőföld

Törvényes öröklés

Az osztatlan közös tulajdonú termőföldek évtizedek óta komoly problémát jelentenek a mezőgazdaságban, hiszen ez a fajta tulajdoni szerkezet jelentősen korlátozza a termőföldek forgalmát, illetve használatát, hasznosítását.

Ezen tulajdonközösségek megszüntetésére 2021. január 1-je óta van lehetőség az ingatlan megosztásával, az egyik tulajdonostárs általi bekebelezésével, vagy az állam általi kisajátítás útján. Az eddigi jogszabályok csak a már meglévő osztatlan közös termőföldtulajdonok felszámolására nyújtottak megoldást, arra azonban nem, hogy ezek keletkezését megakadályozzák.

2023. január 1-jén új szabályok léptek hatályba a termőföld törvényes öröklését illetően. Ezek a rendelkezések egyrészt azt a célt szolgálják, hogy az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló termőföldön – a törvényes öröklés szabályai miatt – ne keletkezzen osztatlan közös tulajdon, másrészt azt, hogy a már eleve osztatlan közös tulajdonban álló termőföld tulajdonostársainak száma – a törvényes öröklés szabályai miatt – ne növekedjen.

Fontos kiemelni, hogy ezeket az új szabályokat csak a 2022. december 31. napját követően elhunyt örökhagyó hagyatékában lévő termőföld vonatkozásában kell kötelezően alkalmazni.

Az örököstársak a hagyatéki eljárás során a termőföld vagy annak törvényes örökléssel érintett tulajdoni hányada vonatkozásában – választásuk szerint – 1) osztályos egyezséget köthetnek, 2) az ingatlant, illetve az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházhatják akként, hogy ezzel közös tulajdon nem keletkezik, 3) az ingatlant, illetve az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesíthetik, vagy 4) az állam javára ingyenesen felajánlhatják.

Amennyiben az örököstársak a fenti lehetőségek egyikével sem élnek, akkor az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot a hagyatékátadó végzés, hagyatéki per esetén pedig az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 éven belül – választásuk szerint – 1) egyben értékesíteniük kell, 2) egyikük tulajdonába kell adni, 3) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy 4) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont az ingatlan megosztásával vagy az egyik örököstárs általi bekebelezés útján meg kell szüntetniük.

Amennyiben az örököstársak úgy döntenek, hogy az öröklött termőföldet vagy termőföldhányadot az egyik örököstárs tulajdonába adják, akkor ebben az esetben nem kell alkalmazni a Földforgalmi törvény egy hektáros szerzési korlátozásra vonatkozó szabályát, a tulajdonszerző örököstársnak nem kell megtenni a Földforgalmi törvény által kötelezően előírt kötelezettségvállalásokat, elővásárlási jog nem gyakorolható és a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

Ha az örököstársak a fentieket nem teljesítik, az örökléssel érintett tulajdoni hányad kényszerértékesítésére kerül sor.

Szállomány

Vannak olyan termőföldek, amelyek esetében a tulajdoni lap nem, vagy csak hiányosan tartalmazza a tulajdonosok adatait, emiatt nehezen vagy egyáltalán nem beazonosíthatóak. 2021. január 1-je óta – külön törvényben meghatározott szabályok szerint – hivatalból köteles feltárni a földhivatal a földnek minősülő ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szereplő beazonosítatlan személyeket.

2024. július 9-én ezen rendelkezések kiegészültek a termőföldek öröklését is érintő új szabályokkal.

Amennyiben a hagyatéki eljárás tárgya kizárólag egy vagy több, földnek minősülő olyan belföldi ingatlan vagy annak tulajdoni illetősége, amelyek esetében a) az adó- és értékbizonyítvány szerinti érték ingatlanonként (tulajdoni illetőségenként) nem haladja meg az egymillió forintot, b) az ingatlan földrészletének területe ingatlanonként, (tulajdoni illetőség esetén a földrészlet területének a tulajdoni hányadra eső arányos része tulajdoni illetőségenként) nem haladja meg az ötezer négyzetmétert, és c) az ingatlan vagy a tulajdoni illetőség ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt, a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki. Ha a hirdetményben meghatározott igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak adja át.

Az örökösként érdekelt a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően, az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül a tulajdonjog megállapítása iránt az állammal szemben pert indíthat. Ha az örökösként érdekelt személy tulajdonjogának megállapítása eredményes volt, de nem kívánja a hagyaték természetben történő kiadását, vagy az állammal szemben erre már nincs lehetősége, az örökös az állammal szemben a jogszabályban meghatározott kártalanításra jogosult.

Végrendeleti öröklés

A Földforgalmi törvény hatálya a föld tulajdonjogának – főszabály szerint – bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, így a végintézkedés szerinti öröklésre is. Olyan esetekben, amikor a végrendeleti örökösnek nem volt a Földforgalmi törvény szerinti tulajdonszerzési jogosultsága, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nem tudta átadni a hagyatékot.

Ezen probléma orvoslását segíti az a 2024. július 9-én hatályba lépett jogszabálymódosítás, amely szerint a belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – végrendeleti öröklés útján – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát öröklés jogcímén, ha a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő egy éven belül a tulajdonszerzés akadályát elhárítja. Tehát pl. ha a végrendeleti örökös a hagyaték megnyíltakor nem volt regisztrált földműves, akkor egy éven belül regisztráltatja magát.

A tulajdonszerzési akadály elhárítását haladéktalanul be kell jelenteni a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

A fenti ingatlanra az államot vételi jog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg. A vételi jogot az állam abban az esetben gyakorolja, ha a fenti kötelezettséget az örökös vagy jogutóda az egy éves határidőn belül nem teljesítette.