Az ügyvédi tevékenységről röviden

Dr. Mészáros-K… küldte be 2019. 04. 09., k - 20:56 időpontban
Az ügyvédi tevékenységről

Amikor eldöntöttem, hogy ügyvéd leszek, és belekezdtem a jogi tanulmányaimba, nagyon sokaknak az volt az első kérdése, hogy válóperes ügyvéd leszek-e. Az elmúlt több, mint egy hónapban, amióta ügyvéd vagyok, többeknél újra felmerült ez a kérdés.

 

Úgy gondolom, hogy az összes jogi pálya közül az ügyvédi a legváltozatosabb és ezáltal a legérdekesebb is. Azon túl, hogy a jogalkotó tesz róla, hogy újabb és újabb jogszabályok gyakorlati alkalmazását sajátítsuk el, az élet is produkál olyan jogi problémákat, amelyekkel korábban még nem volt dolgunk, bármekkora gyakorlati tapasztalattal is rendelkezünk.

 

Milyen ügyekkel kell vagy lehet, illetve érdemes ügyvédhez fordulni?

 

Az Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény) 2. § (1) bekezdése szerint ügyvédi tevékenység a jogi képviselet ellátása, a büntetőeljárásban védelem ellátása, a jogi tanácsadás, az okiratszerkesztés, az okirat ellenjegyzése, az előbbi ügyvédi tevékenységekkel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása, valamint letét kezelése.

 

A jogi képviselet tipikus esete, amikor az ügyvéd például egy polgári perben vagy egy munkaügyi perben a felperes vagy az alperes jogi képviselőjeként vagy büntetőperben a sértett jogi képviselőjeként jár el. De nemcsak bíróság előtt láthat el az ügyvéd jogi képviseletet, hanem közjegyző, más hatóság (például adóhatóság) előtt vagy harmadik személyekkel szemben (azaz mindenki mással szemben, aki az előbbi kategóriákba nem sorolható).

 

Büntetőeljárásban az ügyvéd a terhelt védőjeként jár el. A védelemhez való jog a terheltet illeti meg, tehát azt, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak, aki a nyomozás során gyanúsított, a vádemelést követően pedig vádlott. Érdemes azonban már akkor ügyvédhez fordulni, ha valakit a nyomozó hatóság tanúként idéz, mert sajnálatos módon könnyen előfordulhat az a nem kívánt helyzet, hogy valaki tanúból lesz gyanúsított, majd később vádlott.

 

Jogi tanácsadás keretében az ügyvéd az ügyfél számára véleményt, illetve javaslatokat fogalmaz meg. Az ügyfél előadja az ügyével kapcsolatban a számára ismert tényeket (például a szomszéd a földjén túl építkezett), illetve azt is, hogy végső soron mit szeretne elérni (szeretné, ha a szomszéd az épületet lebontaná), az ügyvéd a tények ismeretében pedig megfogalmazza a jogi véleményét (csak rosszhiszemű túlépítés esetén követelheti a szomszéd, hogy a túlépítő az épületet bontsa le), illetve ismerteti az ügyféllel a jogszabály adta lehetőségeket (peren kívüli megegyezés a szomszéddal, ennek eredménytelensége esetén perindítás).

 

Az okiratszerkesztés – amelyhez az okirati ellenjegyzés szorosan kapcsolódik – körébe többek között az ingatlan (lakóház, társasházi lakás, építési telek, termőföld stb.) adásvételi szerződések, egyéb szerződések (például lakásbérlet, ajándékozás, haszonbérlet), cégeljáráshoz kapcsolódó okiratok (például társasági szerződés, taggyűlési jegyzőkönyv, üzletrész adásvételi szerződés) szerkesztése és ellenjegyzése tartozik. Ezek a legtipikusabbak, de ezeken kívül más okiratok szerkesztése és ellenjegyzése is felmerülhet.

 

Mivel a cégeljárás kötelezően elektronikus, amelyben a jogi képviselet is kötelező, ezért az ügyvéd nem csupán szerkeszti és ellenjegyzi az eljáráshoz szükséges okiratokat, hanem gondoskodik azok elektronikus formában való átalakításáról és a cégbíróság számára való megküldéséről. Ma már többek között a polgári perrendtartásban is kötelezővé vált az elektronikus kapcsolattartás, amennyiben a fél helyett jogi képviselő jár el, tehát ilyen esetekben is az ügyvéd gondoskodik arról, hogy a beadványok elektronikus formában beküldhetők legyenek.

 

A letétkezelés – ugyanúgy, mint az okiratok elektronikus okirati formába alakítása – szintén járulékos ügyvédi tevékenység, azaz valamely másik ügyvédi tevékenységhez kapcsolódik, például adásvételi szerződés esetén előfordulhat a vételár vagy cégeljárás esetén az eljárási illeték, illetve közzétételi költségtérítés letétként való kezelése.

 

Tehát nemcsak azon jogi ügyekben lehet, illetve érdemes ügyvédhez fordulni, ahol a jogi képviselet kötelező, olyan esetekben is, ahol nem kötelező, de az ügyfél bizonytalan abban, vagy nem tudja, hogy hogyan járjon el. Véleményem szerint maga az ügy azonban javarészt meghatározza annak kimenetelét, tehát ha valaki bizonytalan, kétségei vannak, érdemes már a legelején (tehát még mielőtt bármit is tenne) felkeresnie egy ügyvédet, és jogi tanácsot kérnie, mert a késlekedés az ügyfél saját jogi lehetőségeit szűkítheti le.